Közjegyzői iroda
A KÖZJEGYZŐ IRODAHELYISÉGE Az 1991. évi XLI. törvény alapján a közjegyzőnek kötelessége irodában végezni a munkáját, azon kívül csak akkor dolgozhat, ha sürgős ügyről van szó, vagy olyan jellegű, amit nem tud helyben az irodában ellátni. Ugyanazon a területen két vagy több közjegyző dolgozhat egy közös irodában (ha azt a kamara engedélyezi). Közjegyző viszont csak közjegyzővel osztozhat irodán.
KÖZJEGYZPI IRODA MINT JOGI FORMA A közjegyző munkáját végezheti közjegyzői iroda kötelékében vagy egyénileg is. A közjegyző iroda határozatlan időre szóló, jogi személyiséggel rendelkező szervezetnek minősül. ennek értelmében a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénynek a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályai vonatkoznak rá (hogyan alapítják, működtetik, miként kell nyilvántartani és ellenőrizni, stb.).
A közjegyzőknek egyszemélyes vagy többtagú közjegyző iroda alapítására is van lehetőségük. Természetes személy alapíthat irodát, ha szavazati jogok több mint a fele közjegyző tagoké. Ilyen esetben a vezető tisztségviselőnek is közjegyzőnek kell lennie. Ha egy közjegyzőre hivatalvesztést szabtak ki, a jogerőre emelkedéstől kezdve 10 évig nem lehet közjegyzőiroda tagja.
KÖZJEGYZŐI IRODA SZÉKHELYE
Egy közjegyzői iroda csak egy székhelyen érvényes, tehát a tagoknak mind ugyanazon a székhelyen kell illetékesnek lenniük. A közjegyzőhelyettes vagy a közjegyzőjelölt csak annak az irodának lehet a tagja, ahol az őt alkalmazó közjegyző dolgozik. Természetes személy is lehet közjegyzői iroda tagja, amennyiben állampolgársága magyar, van választójoga és nincs vele szemben eljárás törvényben meghatározott esetek szerint.
KÖZJEGYZŐI IRODA ENGEDÉLYEZÉSE A közjegyző irodai tagságba vételhez kérvényt kell benyújtania a tagjelöltnek. Emellett hatósági bizonyítvánnyal kell bizonyítani a területi kamara elnökségének, hogy nem folyik vele szemben nyomozás, eljárás, stb. Ezt kérésre a bűnügyi nyilvántartó szerv is tanúsíthatja a kamarának. Ezt a hatóság ellenőrzi is. A közjegyző kamara elnöksége csak addig tarthatja meg és használhatja fel az ily módon megszerzett adatokat, amíg a tagság engedélyezésének eljárása be nem fejeződik, a hatósági ellenőrzésnek vége nincs, vagy a tagsági engedély visszavonásához szükséges eljárás befejezéséig.
KÖZJEGYZŐI IRODA BEJEGYZÉSE A közjegyzői irodát be kell jegyeztetni a cégjegyzékbe. Az alapító okiratban meg kell adni a közjegyzői iroda nevét, székhelyét, tagjainak nevét, lakcímét; valamint a közjegyző tagok székhelyét és irodájuk (hivatali helyiség) címét is. Név és székhely szerint bele kell foglalni a közjegyzőhelyettest és a közjegyzőjelöltet alkalmazó közjegyző nevét és székhelyét is, illetve az irodavezetők adatait, az irodavezetés rendszabályait, a tagok pénzbetétjeit, illetve a tőke betétjének formáját és idejét. Benne kell lennie a taggyűlés működési elvének és azoknak a szabályoknak, amik alapján elszámolnak, ha megszűnik az iroda.
Akkor szűnik meg a tagság egy közjegyzői irodánál, ha a közjegyző tag szolgálatának vége, vagy ha a tag elhalálozik, vagy a törvény általi feltételek csorbulnak. Megszűnik, ha a közjegyző felmond (rendes vagy rendkívüli felmondással), illetve ha kizárják a tagot (nem közjegyző tag esetében).
Cikk elküldése e-mailben
Az alábbi elektronikus formanyomtatvány kitöltésével 'KÖZJEGYZO' című cikkünket elküldheti ismerőse vagy saját e-mail címére.
Amennyiben cikkünket saját e-mail címére kívánja elküldeni, úgy kérjük töltse ki a 'Saját nevem' és a 'Saját e-mail címem' mezőket.
Amennyiben ismerősének is el kívánja küldeni a cikket, úgy töltse ki a 'Címzett neve' és a 'Címzett e-mail címe' rovatokat.